1 Corinthians 14 (BOHNTLTAL)

1 Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. 2 Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem Istennek. Nem is érti senki, mert titkokat szól a Lélek által. 3 Aki pedig prófétál, az embereknek beszél épülésre, intésre, vigasztalásra. 4 Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi. 5 Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább hogy prófétáljatok. Mert nagyobb a próféta, mint a nyelveken szóló, hacsak meg nem magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön. 6 Ha most hozzátok megyek, atyámfiai, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? 7 Hiszen, ha élettelen hangszerek, akár fuvola, akár citera nem adnak megkülönböztethető hangokat, honnan ismerjük fel, hogy mit fuvoláznak vagy citeráznak? 8 Mert ha a trombita bizonytalan hangot ad, kicsoda készül harcra? 9 Azonképpen ti is, ha nem érthető nyelven beszéltek, hogyan értik meg, amit mondotok? Csak a levegőbe fogtok beszélni. 10 Példa mutatja, hogy sokféle nyelv van a világon, de azok közül egy sem érthetetlen. 11 Ha nem ismerem a szó jelentését, a beszélőnek idegen leszek, és a beszélő is idegen marad előttem. 12 Ezért ti is, mivel lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok. 13 Azért, aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy meg is magyarázza. 14 Mert ha nyelveken szólva könyörögök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. 15 Hogyan is van tehát? Imádkozom a Lélek által, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a Lélek által, de énekelek az értelemmel is. 16 Mert ha Lélek által mondasz áldást, az ott lévő avatatlan, hogyan fog áment mondani hálaadásodra, amikor nem is tudja, mit beszélsz? 17 Te ugyan szépen mondasz áldást, de más nem épül belőle. 18 Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni. 19 De a gyülekezetben inkább akarok öt szót mondani értelemmel, hogy másokat tanítsak, mint tízezer szót nyelveken. 20 Atyámfiai, gondolkodástokban ne legyetek gyermekek. Inkább a gonoszságban legyetek gyermekek, a gondolkodásban pedig érettek legyetek. 21 A törvényben meg van írva:„Idegen nyelvekenés idegenek ajkávalszólok e népnek,és így sem hallgatnak rám“– ezt mondja az Úr. 22 A nyelveken szólás tehát jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek. 23 Ha tehát az egész gyülekezet egybegyűl, és mindnyájan nyelveken szólnak, ha idegenek vagy hitetlenek mennek be, nem azt mondják-e, hogy őrjöngtök? 24 De ha mindnyájan prófétálnak, és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan azt mindenki igyekszik meggyőzni és megvizsgálni, 25 és ilyen módon szívének titkai nyilvánvalókká lesznek, és így arcra borulva imádja Istent és hirdeti, hogy valóban Isten lakik bennetek. 26 Atyámfiai, mi következik ebből? Amikor egybegyűltök mindegyikteknek van zsoltára, tanítása, nyelveken való szólása, kijelentése, nyelvek magyarázása. Mindez épülésetekre legyen. 27 Ha valaki nyelveken szól, legfeljebb kettő vagy három legyen, mégpedig egymás után, és valaki magyarázza meg. 28 Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, akkor hallgasson a gyülekezetben, csak önmagának szóljon és Istennek. 29 A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek, és a többiek pedig bírálják meg. 30 De ha egy másik ott ülő kap kijelentést, akkor az első hallgasson. 31 Egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon és megvigasztalódjék. 32 A prófétalelkek engedelmeskednek a prófétáknak. 33 Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. 34 Mint a szentek valamennyi gyülekezetében az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy szóljanak, hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. 35 Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket, mert asszonyhoz nem illik, hogy szóljon a gyülekezetben. 36 Vajon tőletek eredt Isten beszéde, vajon csak hozzátok jutott el? 37 Ha valaki azt hiszi, hogy próféta, vagy lelki ajándék részese, tudja meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata. 38 Ha valaki ezt nem ismeri el, őt sem ismerik el. 39 Ezért, atyámfiai, törekedjetek a prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok. 40 Minden méltóképpen és rendben történjék.

1 Corinthians 14 (BOHNTLTAL)

In Other Versions